A nyílászárók – mint épületszerkezetek – több alapvető funkciót is kiszolgálnak. Legfontosabb feladatuk a természetes szellőzés, illetve a bevilágítás biztosítása. Ezek mellett természetesen egyéb követelményeknek is meg kell felelniük, pl.: hőszigetelés, légzárás, betörésvédelem, hanggátlás stb. Ezeket a követelményeket a régi, hagyományos faablakok csak részben, vagy egyáltalán nem elégítik ki, ezért a gyártók a 20. század második felében új anyagok és megoldások fejlesztését tűzték ki célul.
A manapság kapható ablakok, ajtók – a továbbiakban nyílászárók – már alkalmazzák ezeknek a kutatásoknak az eredményeit, és ezek gyártása, szerelése, beépítése egy egész iparágat hozott létre. Mint az építőanyag-ipar más területén, itt is több – néha már megszámlálhatatlanul sok – gyártó versenyez a vásárlók kegyeiért. Az általuk kínált termékskála is bőséges, ebben szeretnénk némi eligazítást nyújtani, főként a lakossági igényeket figyelembe véve.
A nyílászárók a környezeti hatásoknak legjobban kitett épületszerkezetek közé tartoznak. Hideg vagy forróság, eső, hó, szárazság, szél és a lerakodó szennyeződés nap mint nap próbára teszi őket. Ehhez jön még a mechanikai igénybevétel – az évi sok ezernyi nyitás és zárás.
A korszerű nyílászárók a régi hagyományos faablakok hátrányait teljesen nélkülözik, nagyobb méreteikkel több fényt engednek a helyiségbe, újfajta nyitásmódjukkal a mindennapi használatot teszik kényelmesebbé, emellett hő-, és hangszigetelésük is sokszorosa elődeikének. Az újfajta kialakítás nem szakított teljes mértékben a régi hagyományokkal, a korszerű hőszigetelő üvegezésű, gumitömítéssel rendelkező faablakok ugyanúgy megtalálhatóak ma a piacon, mint az öt légkamrás műanyag nyílászárók. Minden típusból számtalan variáció elképzelhető: modern lakóépületekhez nagy összefüggő üvegfelületek, régies környezetben osztott, kazettás ablakok, felújításoknál íves ablakok.
Új nyílászárók
Feltéve persze, hogy ilyen időtávokat megélnek. Nem ritka ugyanis, hogy már néhány év elteltével komolyabb karbantartásra van szükség. Ezért mindenképpen megéri elgondolkodni az ablakok minőségéről és élettartamáról. Egy ablak lehet ugyanis egy újra és újra felmerülő költségekkel, de egy hosszú távú haszonnal járó befektetés is. A nyereséget a festés, ápolás, karbantartás és javítás elmaradásának összege adja, és a működőképességen és megbízhatóságon múlik.
A beépítésre kerülő nyílászárók nemcsak védelmet nyújtanak a különféle környezeti hatásokkal szemben, hanem évtizedekre meghatározzák a ház megjelenését, hangulatát is. Az elegáns, lágy formákból álló profilok és a különböző ablakszárny-konstrukciók optimális előfeltételeket teremtenek az ablak megfelelő kialakításához. Az egyedi és az épület stílusához illő ablak-kialakítás azonban sok esetben több, egyedi színt és formát, ablakosztó léceket és díszítő elemeket igényel, és akkor még nem is említettük a megfelelő nyitási módot, ami gyakran az ablak teljes kialakítására kihat. Egy sikeres ablak-kialakítás számos egyedi tényező összességéből jön létre.
A modern nyílászárók a profil kialakításának köszönhetően egyszerűen vízteleníthetőek, könnyű tisztítást és karbantartást tesznek lehetővé. Minden lehetséges, lehet: négyzetes és derékszögű, ovális és kerek, ferde és hegyes, egy- vagy többrészes, íves és felülvilágítós. Az ívek lehetnek boltívek, kosárgörbék, csúcsos vagy lapos ívek. A felülvilágítók lehetnek fixek vagy nyithatóak. Lehetségesek ablak/ablak és ablak/ajtó kombinációk.
A nyílászárók alapanyaga
Anyagukat tekintve öt nagy csoportba foglalhatjuk a nyílászárókat:
- Fa
- Műanyag
- Fém (acél, alumínium)
- Kombinált (pl. alumínium+fa, műanyag+alumínium, stb)
- Egyéb
Jellemzők
Hőszigetelés
Külső, határoló falakon lévő nyílászárók egyik fontos tulajdonságát, a hőátbocsátási tényezővel (k-érték) jellemezhetjük. Mivel a nyílászáró szerkezet több elemből, ill. anyagból épül össze (nem homogén szerkezet), ezért érdemes két részre bontani a hőszigetelési jellemzőket:
- Tok-, ill. szárnyszerkezet k-értéke
- Üveg-, ill. panelszerkezet k-értéke
Mivel a hőátbocsátási tényező egységnyi felületre határozza meg az átáramlott hőmennyiséget (mértékegysége: W/m2k), ezért területileg súlyozattan kell figyelembe vennünk a tok/szárny és üveg/panel k-értékét. Tehát hőszigetelés szempontjából fontosabb a beleépített üveg- vagy panelszerkezet hőszigetelése, mint a tok/szárny hasonló értéke – mivel nagyobb területet foglalnak el. Ez nem jelenti azt, hogy a tok vagy a szárny hőszigetelése elhanyagolandó – műanyag rendszereknél találhatunk olyan típust is, ahol a tok és a szárny k-értéke kisebb, mint 1 W/m2k. Korszerűnek nevezhetjük azt a nyílászárót, ahol a k<3 W/m2k, ezt a rendszerfejlesztők az új típusokkal igyekeznek még kisebb értékre leszorítani.
Hanggátlás
A városias életmód tömeges elterjedésével együtt járt a lakókörnyezet fokozott zajterhelése, ami az általános közérzetre és az egészségre is ártalmas. Mivel hangrezgés útján terjed tovább, megállítása, ill. csökkentése nem könnyű feladat. Csodákat nem várhatunk a nyílászáró-szerkezetektől sem, a zajszint megfelelő szintre csökkentése viszont, az adott helyiség komfortfokozatát, ill. használhatóságát nagymértékben javíthatja. A nyílászárók hanggátlása a korszerű, többrétegű üvegszerkezetek megjelenésével nyert létjogosultságot.
A hőszigetelésnél említett súlyozott értékelés itt is érvényes némi kiegészítéssel: csak akkor lehet jó hanggátlási értéket elérni, ha mind a tokszerkezet, mind az üvegszerkezet önmagában is megfelelő kialakítású. Az üvegszerkezeteknél ezt különböző üvegvastagságok, ill. nagy sűrűségű nemesgázok alkalmazásával szokták elérni, tok-, és szárnyszerkezeteknél a többszintű ütközőtömítésekkel és többpontos zárással lehet megoldani.
Légzárás
A többszintű ütköző-, és lengőtömítéssel ellátott ablakok légáteresztése rendkívül alacsony, akár 0,1 m3/h érték is lehet. Ez azt jelenti, hogy bezárt állapotban gyakorlatilag légmentes zárást is el lehet érni, így megszűnik a régi faablakokra jellemző – főleg télen kellemetlen – hatás, amikor a réseken befúj a szél, és mozog a függöny. Hőszigetelés szempontjából ez rendkívül kedvező, viszont egy másik problémát is felvet, amire a gyártók az utóbbi időkben kezdtek felfigyelni.
A természetes légcsere hiánya miatt a helyiség levegőjében a páratartalom annyira feldúsulhat, hogy a víz kicsapódhat a hidegebb felületeken. Ezt megelőzendő, különböző szellőző nyílásokat lehet beépíteni a tokszerkezetbe (tokszellőző, ill. résszellőző), vagy bizonyos típusoknál a vasalat biztosít lehetőséget a szárny 0.5-1 cm-es nyitva tartására.
Merevség, szilárdság
A hőszigetelő üvegek elterjedésével megnőtt a nyílászárókkal szembeni merevségi, szilárdsági követelmény is. A nagyméretű, esetleg többrétegű ragasztott üvegek miatt, főleg a műanyag rendszerekben bevált megoldás az acél merevítő profilok alkalmazása, bizonyos mérethatárok fölött. A fém anyagú nyílászárók szilárdsági tulajdonságai kedvezőbbek, ezért általában karcsúbb megjelenésű szerkezetek építhetők belőlük.
Nyitásirányok
Korszerű a bukó-nyíló ablak, ritkábban fordul elő kizárólag nyíló, vagy kizárólag bukó ablakszárny. Nagyon fontos napjainkban a hagyományos középfelnyíló ablak. Ez kétszárnyas ablak, középső tokosztás nélkül. Számos régi épület felújításakor ez stílushoz illő megoldás.
A változatos bejárati ajtó és erkélyajtó megoldások a külső és belső terek elválasztását és egymásba nyitását teszik lehetővé. Toló-bukó erkélyajtók nagy felületek nyitását és zárását biztosítja, melyek jól alkalmazhatóak, medencék, télikertek valamint teraszok kialakításánál.
Ajtó nyitásirányok:
Felületkezelés
Fa ablak, fa ajtó felületkezelése
A nyílászárók alapkezelve is forgalomba kerülhetnek. Amennyiben nem gyári felületkezeléssel rendelte meg nyílászáróit, úgy a következőket kell elvégezni.
A festést az adott festéktípus ajánlata szerint kell elvégezni, de minimum két lazúrréteg közepes felhordása szükséges. A felületkezelés megfelelő minősége érdekében festés előtt célszerű a vasalatot és a gumitömítést eltávolítani, a kezelendő felületet 200-as finomságú csiszolópapírral megcsiszolni. A kívülről nem látható éleket is le kell kezelni. Ezen munkálatokat csak szakember végezheti el! A vasalatra, gumitömítésre kerülő felületkezelő anyag a szerkezetet károsíthatja. Festés közben ügyeljünk a pára mennyiségére, a kellő hőmérsékletre és óvjuk felületünket a tűző napfénytől. A nyílászárók a kereskedelemben kapható és fa felületek bevonására gyártott lazúr-fedő felületkezelő anyagokkal vonhatók be, azok felhasználási előírásai szerint. A festék legyen vízálló, UV álló, ellenkező esetben az ablakok tönkremennek. A festék száradása után szerelje fel az előzőleg eltávolított alkatrészeket (vasalat, gumitömítés, kilincs stb.) majd ellenőrizze a nyílászáró működését, szükség esetén ismételten állíttassa be szakember segítségével!
A nyílászárók festését szakember végezze!
Az alapkezelt kivitelt a csomagolás eltávolítását, illetve sérülését követően 3 napon belül le kell festeni, ellenkező esetben a felületi reklamációkra vonatkozó garanciális kötelezettségek érvényüket vesztik.
Amit még kínálunk:
- Ingyenes szakmai tanácsadás
- Ingyenes árkalkuláció, árajánlat
- Helyszíni felmérés, egyeztetés
- Gyors és precíz gyártás, határidők betartása
- Elszállítás és beszerelés előtti tárolás
- Helyszínre szállítás, futárszolgálat
- Szervíz, karbantartás, ápolás, szavatolás
- Kőműves faljavítás,
- Teljes falhelyreállítás
- Gipszkarton szerelés
- Utólagos falfestés
- Egyedi burkolatok készítése és felrakása
- Egyedi bútorok, konyhabútorok, lépcsők, szekrények készítése és beépítése
Garanciális beszerelés
Nyílászárók, árnyékolástechnikai termékek, párkányok, garázskapuk, tetősík ablakok szakszerű beszerelés garanciával, igény esetén bontással és faljavítással együtt, akár tisztasági festéssel kiegészítve. Falhelyreállítás esetén választhat gipszkartonozás és kőműves faljavítás közül.
Felmérés menete
Felmérésnél, a helyszíni szemle és a mért értékek alapján minden apró részletet pontosan dokumentálni kell, elkerülendő ezzel a későbbi pontatlanságokból adódó eltéréseket, hibákat.
Meg kell határozni a falburkolat elhelyezését, méretét, fajtáját. Különös tekintettel a kávára ráfordulás mértékét. Ezen tényező meghatározza az esetlegesen szükséges, használandó toktoldások méretét. Első lépésként ellenőrizni kell a falak, falkávák vízszintességét, függőlegességét és derékszögességét. Ezután fel kell venni a falkáva pontos méreteit, beleértve, a vastagságát, és azt is, hogy a szerkezet kávába, vagy futó falba kerül-e beépítésre. A mért adatokat káva méreteknek (névleges méret) nevezzük, a beépítendő szerkezet méretei körben 10-15 mm-rel kisebbek. A felméréskor ajtó esetén, tisztában kell lenni a majdani padlószint elhelyezkedésével, mert ez befolyásolja az ajtó magassági méretét. Minden esetben előre meg kell határozni a nyitásirányokat és -módokat.
Csomagolás, szállítás, tárolás
A nyílászáró üzemileg szerelt kivitelben, műanyag fóliában került forgalomba.
Óvni kell az eldőléstől, sérüléstől és nedvességtől.
Beépítésig fedett, közvetlen napsütéstől és párától védett, száraz helyen, alátétfákra állítva, kissé megdöntve tárolja.
Beépítés
Beépítés eszközei:
A beépítés eszközeit a beépítés módja, a szerkezet anyaga, a beépítés helye, a falkáva anyaga és egyéb körülmények határozzák meg. A beépítést ma már korszerű anyagok és eszközök segítik, melyek igen sokfélék lehetnek.
Beépítés menete:
A szerkezet előkészítését tekintve lehet tokrögzítő csavaros rögzítés előfúrással, lehet rögzítőfüles beépítés, és ritkán még alkalmaznak dübeles rögzítést is. Ezek a legáltalánosabbak, de ha például fémvázba építenek, vagy szilikát falkávába, stb. mindezeknek megvannak a rögzítéshez szükséges anyagaik, ill. technológiáik. A mai nyílászáró beépítési technikákra nyugodtan mondhatjuk, hogy a lehetőségek száma nem korlátozott.
A beépítés a méretek ellenőrzésével, és a padlószint felvételével kezdődik. Több ablak beépítésénél fontos, hogy azok egy vízszintes vonal mentén helyezkedjenek el.
A káva megtisztítása után elhelyezzük a tokokat, beállítjuk vízszintbe és függőbe a padlószint figyelembe vételével, ékeléssel. Ügyelnünk kell, hogy az ékek stabilan tartsák a szerkezetet, és az a rögzítéskor ne tudjon kimozdulni. Az elhelyezés a megrendelő igénye szerint kerülhet külső- vagy belső falsíkra, ill. a kávában bárhol. Ékelés után, az előre meghatározott módszer szerint csavarral rögzítjük, (javasolt 50cm-enként) a szerkezetet, majd ellenőrizzük, hogy nem mozdult-e ki a beállított helyéről.
Felületkezelt szerkezetek széleit, az anyagát nem károsító (pl. papír-) ragasztó szalaggal leragasztjuk a kívülről és belülről egyaránt, csakúgy mint a falkávát, elkerülve ezzel, hogy a kifolyó rögzítőhab rászáradva kárt tegyen a szerkezetben. Ezután rögzítő vagy PUR habbal kívülről, és belülről is kinyomjuk a káva és szerkezet közötti rést, ügyelve arra, hogy ez a rés mindenhol megfelelően tömített legyen, de a dagadó hab minél kevésbé türemkedjen ki. Miután a hab megszáradt, levágjuk a kitüremkedő részeket.
Felhelyezzük a szárnyakat, beépítjük az üveget, a megfelelő módon beékeljük (fixnél), majd minden mozgó szárnyat beállítunk, hogy kifogástalanul működjön. A beépítési rés eltakarására a legjobb megoldás a káva körbevakolása kőműves szakipari munka keretében. Eközben szükség van a szerkezet védelmére (fóliázás stb.). Egyéb (pl. szerelt) falszerkezetek esetén szegélylécezés is alkalmazható. A szegők anyaga lehet fa, műanyag, és festett, visszahajtott lemez. Rögzítését tekintve ragasztott, szegezett, csavarozott, kapcsozott, stb. A pánttakarók, párakivezető takarók, díszítő és kiegészítő elemek felhelyezése után a szerkezetet letisztítjuk, összetakarítunk, és átadjuk a kész munkát.
A nyílászárókat csak a belső vakolás elvégzése és annak megszáradása után lehet beépíteni, ellenkező esetben a nyílászárók nedvesség okozta reklamációira nincs garancia!
Használat, karbantartás
A külső fa felületeket 2-5 évenként célszerű átfesteni. A tömítőprofilt benzinnel, olajjal, vagy más oldószerekkel lemosni nem szabad! A vasalatok súrlódó részeit évente meg kell tisztítani enyhén nedves törlőruhával és kenőanyaggal megkenni.
A nyílászárók szükség esetén kis mértékben állíthatók.
Szavatosság
A vásárolt termékekre a szavatossági kötelezettség vételtől számított 5 évig áll fenn.
A szavatossági igényt a vásárlás helyén lehet bejelenteni.
Termékeinkre 1 év jótállást vállalunk.
Szavatosság és jótállás nem vonatkozik az útmutatóban rögzítettektől eltérő beépítésre, használatra és kezelésre.
Beszabályozás
Csak a pontosan beépített és csavarral rögzített nyílászáró működik hosszú távon megbízhatóan. A beépítést szakemberrel végeztesse, aki a jó záródás és a pontos illeszkedés miatt beépítés után beszabályozza a vasalatot.
Magassági állítási lehetőség: az alsó sarokpánt tetején található csavarral/csavarhúzóval vagy 4-es imbuszkulccsal- típustól függően-befelé csavarva az ablak emelkedik.
Oldalirányú állítási lehetőség: az alsó sarokpánton található vízszintes torxfejű kulccsal (4-es) állítható.
Felső pántnál a pánton található torx fejű csavarral állítható. A vasalatokon található zárógörgő excentercsavarral állítható 4-es imbuszkulccsal illetve 4-es torxfejű kulccsal.
Szellőztetés
A korszerű nyílászárók oly mértékben fokozott légzárást biztosítanak az épület számára, amelynél a minimálisan szükséges levegőcserét egyéb módon kivitelezett (épületgépészet-légtechnika, beépített szellőztetők illetve ezek hiányában akár megfelelő gyakoriságú és mértékű kézi!) szellőztetéssel pótolni kell, hogy az ember és épület számára egyaránt megfelelő épületklíma (hőmérséklet és légnedvesség) fenntartható legyen.
A megfelelő légcsere hiányában, különösen újabb építésű épületeknél (ahol még nagyfokú a vízkilépés az épületszerkezetekből), valamint fokozottan párás környezetben (pl. fürdőszoba) nagymértékű páralecsapódás képződhet a falakon és a nyílászárókon, amely tartósan fellépve mindkettőt károsíthatja, emellett a helytelen kezelés-használat tipikus eseteként nem képezheti garanciális probléma alapját!
Köszönjük, hogy az „EMA” Európai Minőség Ablakgyártó Kft. által gyártott nyílászárókat választotta!