A kondenzáció egy fizikai folyamat, amely során a gáz halmazállapotú víz folyékony állapotba kerül, vagy folyékony állapotból szilárd állapotba megy át. A kondenzáció általában télen jelentkezik az épület szerkezete miatt, amely hőhidakat és nem hatékony szellőzést tartalmaz. Ilyenkor a levegő páratartalma megmarad.
A harmatpont elérése
A harmatpont akkor következik be, amikor a levegő egy adott hőmérsékleten és páratartalom mellett már nem képes több vízgőzt befogadni. Egy 20°C-os és 50%-os relatív páratartalmú beltéri levegő a maximális vízgőz mennyiségének felét képes megtartani.
Ha a levegő 9,3°C-ra lehűl, a relatív páratartalom 100%-ra nő. A levegő telítetté válik vízgőzzel, és eléri a harmatpontot. Ha tovább hűl 9,3°C alá, kondenzáció lép fel, mivel a levegő már nem tud több vizet magában tartani. Ha a 20°C-os levegő (amely 17,3 g/m³ vízgőzt tartalmaz) 10°C-ra hűl le, akkor a levegő csak 9,4 g/m³ vízgőzt képes tárolni, így 7,9 g/m³ kondenzvíz csapódik ki.
Minden modern ablak egyformának tűnik?
A korszerű nyílászáró- és homlokzati rendszerek ellenére sok felhasználó panaszkodik a kondenzációra a hideg évszakban. Ennek elemzése során fontos az okok azonosítása: tervezési, kivitelezési, beszerelési, használati és karbantartási hibák. Ha a rendszer kiválasztásakor hibás döntések születnek, a kondenzáció nem kerülhető el. Rossz kivitelezés, helytelen beépítés és nem megfelelő használat tovább növeli a problémát. Már egyetlen tényező is elegendő lehet a kondenzáció megjelenéséhez. Az alumínium- vagy acélprofilú, hőszigetelés nélküli ablakok és homlokzatok még mindig elterjedtek.
A hideg évszak sokakat elrettent a nedvesség és a penészedés miatt, amely a nyílászárók és falak felületén kicsapódó ipari vízből ered. Ez az újonnan beszerelt ablakok esetében is előfordulhat. Noha a modern nyílászárók esztétikusak, a teljesítményük nagymértékben függ a gyártótól.
A kondenzáció a falak felületén vagy azok belsejében is kialakulhat
A modern ablakok nagyon jó tömítéssel rendelkeznek, amely segít az energiaveszteség elkerülésében. Az eső, a szél és a hideg nem jut be a helyiségbe, ezért a belső és külső tér közötti levegőcsere természetes úton nem történik meg, csak időszakos szellőztetéssel.
A levegő különböző mennyiségű vízgőzt tartalmazhat. A komfort és az egészség érdekében a relatív páratartalom 40-60% között ideális. Ha a páratartalom 60% fölé emelkedik, a levegő már nem képes megtartani a vízgőzt, amely a leghidegebb felületen – általában az üvegen vagy a falon – csapódik le.
A régi, nem tömített faablakok kényszerszellőzést biztosítottak, így a nedvesség és a kondenzáció kevésbé jelentett problémát.
A kondenzációt elősegítő tényezők
- Rosszul szellőztetett helyiségek
- Nem fűtött helyiségek
- Vastag függönyök az ablakok előtt
- Nem légáteresztő falak
- Új építésű házak építési nedvessége
- Pára forrásai (főzés, fürdés, növények, ruhaszárítás)
- Nem megfelelő fűtési rendszer és üvegezés
Honnan származik a nedvesség az épületben?
A kondenzáció az ablakok üvegezésének belső felületén vagy a kereteknél is előfordulhat. Nem szabad összetéveszteni azzal a ritka esettel, amikor az üvegrétegek között jelenik meg a kondenzáció, ami gyártási vagy beépítési hibára utal.
A háztartásban folyamatosan keletkező vízgőz:
- Emberi légzés: napi 1-2 liter
- Főzés: napi akár 2 liter (4 fős háztartásban)
- Háztartási tevékenységek (fürdés, mosás, növények öntözése): akár 3 liter
Ezek a mennyiségek folyamatosan jelen vannak a levegőben. Például egy 15 m²-es, 2,5 m belmagasságú helyiség levegőtérfogata kb. 38 m³. Ha a levegő 23°C-os és 100% páratartalmú, akkor majdnem 1 liter vízgőz van jelen.
Éjszaka, amikor a hőmérséklet csökken, a levegő nem tudja megtartani a teljes vízgőzmennyiséget, így a nedvesség az ablakokra vagy egyéb hideg felületekre csapódik ki.
További helyzetek, amelyek kondenzációt okozhatnak
- Magas páratartalom és alacsony belső üveghőmérséklet
- Nem megfelelő légáramlás a fűtőberendezések és az ablakok között
- Rosszul szellőztetett helyiségek
- Ablakok hideg zónában történő beépítése (például fal külső felén)
- Nem megfelelően tömített keretek
- Fűtőtestet eltakaró bútorok vagy függönyök
Hogyan előzhető meg a kondenzáció?
- Minőségi PVC-profilok használata 3-5 légkamrával
- Hőszigetelő üvegek használata alacsony emissziós réteggel (LOW-E) és argongázzal
- Megfelelő beépítés, a fal középpontjához közelebb eső meleg zónába
- Légmentes zárás a keret körvonalán belül és kívül
- Rendszeres szellőztetés (naponta 2-3 alkalommal)
Az északi tájolású helyiségek hidegebbek lehetnek télen, ezért ezek jobb szigetelésére és fűtésére külön figyelmet kell fordítani.
Fontos! A kondenzáció egy természetes jelenség, amely önmagában nem jelenti azt, hogy a PVC nyílászárók hibásak. A megfelelő szellőztetés és a megfelelő üvegezés (LOW-E) jelentősen csökkenti ennek a kellemetlen problémának a hatásait.